Tartalomhoz

Címke: fotózás

Miért, és hogyan kezdtem el fotózni….

Mindig is szerettem kreatív munkákat végezni, és mindig csodáltam azokat a dolgokat, amelyek különlegeset, és valami szépet tartalmaztak. Gyerekkoromban valami okból kifolyólag elkezdett érdekelni a fotózás( hogy miért és mi vett erre rá, azt máig nem tudom). Karácsonyra kaptam egy bridge fényképezőgépet (nagyon egyszerű Fujifilm finepix kamera), amit mindenhova magammal cipeltem. Egész egyszerűen tetszett az, hogy fényképezhettem.

Sajnos ezt a hobbimat lecserélte a bulizás és a számítógépes játékok világa, így egészen 26 éves koromig nem is foglalkoztam fényképezéssel. Najó, a mobilomon azért nyomkodtam a gombokat, de hát az ugye nem ugyan az.

Végül a magánéletem és a munkám miatt ismét fényképezőgépet ragadtam, termék fotózást és családi fotózást szerettem volna végezni. A munkámban szükség volt jó minőségű termék fotókra, hogy online felületeket könyebben propagálhassam cégünk termékeit, referencia munkáit (irodabútor). A magánéletemben pedig a várandós feleségemről szerettem volna olyan fotókat készíteni, melyeket évek múlva is örömmel nézhetek vissza (meg természetesen a kisfaimról is). Ez a hobbi olyan szinten kezdett el a függőségemmé válni, hogy végül hivatásommá alakult át.

Az első “komolyabb”(vagyis tükörreflexes) fényképezőgépem egy Nikon D3300-as volt alap objektívvel, viszont 2-3 hónap úgy éreztem, hogy valahogyan jobb fotókat is képes lennék elkészíteni, viszont nem tudtam, hogy mit kell tennem annak érdekében, hogy a tudásom és a képeim jobbá váljanak. Olyan éhessé váltam a tudásra, hogy folyamatosan fejlesztettem magam, fotósokkal beszélgettem, youtube-on videókat néztem, könyveket bújtam. Rájöttem, hogy bár nem az eszköztől válunk profivá, mégis nagyban hozzájárul a sikerünkhöz. Megvettem az első komolyabb objektívemet (50 mm-es portré objektív), ezzel pedig még anno ingyen, de fotózásokat vállaltam.

Végül egy barátomról készítettem üzleti fotókat (ingyen). Annyi pozitív visszajelzést kaptam idegenektől, hogy elkezdtem hinni magamban és a tudásomban. Pár nappal a fotók napvilágra kerülése után kaptam is egy telefonhívást, hogy “profi fotóst keresnek”, vállalom e egy üzleti portfolió elkészítését. Kicsit izgultam, de rábólintottam (hát nem a “profi” jelző jutott volna eszembe akkor még magamról 🙂 ). Az első üzleti fotózásom után mégis beindult a gépezet, és csak jöttek és jöttek a felkérések, ajánlások.

Fontosnak éreztem, hogy ne “csapjam be” az ügyfeleimet, így beszereztem egy profibb gépet, és elkezdtem a munkáimból és a félretett pénzemből egyre jobb felszereléseket vásárolni. Addig jutottam, hogy a felkérések szinte rendszeresé váltak, annak ellenére, hogy még semmilyen platformon nem propagáltam magamat. Már-már nyomásnak éreztem, hogy készítsek olyan platformokat, ahol meg tudják nézni a referenciamunkáimat leendő ügyfeleim, így először egy facebook oldalt, utána pedig ezt a honlapot hoztam létre.

Szerencsémre már számos rendszeres felkérésem van, illetve kollégák általi megbizatásaim is rendszeresek. A célom az, hogy folyamatosan jobbá és jobbá váljak, valamint, hogy a szakmán belül ismertté váljon a nevem.

Valahogyan így cseppentem bele a fotózásba, és nagyon örülök is neki, mivel hihetetlenül élvezem. Előfordulhat, hogy közhelyesnek hangzik, de valóban az-az igazság, hogy a pénz csupán másodrangú tényező, egyszerűen létre akarok hozni valami szépet, valami maradandót a képeimen keresztül. Remélem idővel téged is ügyfeleim között tarthatlak nyilván akár egy családi fotózáson, kismama fotózáson, vagy esetleg egy rendezvény fotózáson!